Kedves Olvasóm
A bogarakra mindig úgy gondolnak, mint valami undorító dologra, pedig aranyos, csodálatos életvidám lények.
Számtalan fajt ismerünk közülük, de még mindig vannak köztük ismeretlen fajok.
Különféle családokra oszthatjk őket : Díszbogár félékre [Buprestidae], Futrinka félékre [Carabidae], Cincér félékre [Cerambycidae], Minden evő bogarak [Trictenotomidae], Szarvasbogár félékre [Lucanidae], Ganéjtúró félékre [Scarabaeidae], Virágbogár félékre [Cetoniinae], Orrszarvúbogár félékre [Dynastinae], Ormányosbogár félék [Curculionidae], Rutelidae, Euchiridae stb. .
A legismeretbb fajok:
Buprestidae
Buprestidae családra az a jellemző, hogy a testük közepes vagy nagy és hosszúkás. A fej és a tor meglepően kicsi a potrohhoz képest. Általában valamilyen élénk színben pompáznak, amelynek fémesen fénylik [pl. zöld, barna, kék]. Jól repülnek, bár eléggé zajosan. A fajok jelentős része a trópusokon él . Magyarországon mintegy 120 faja él. A trópusi és az európai példányok közt az a különbség, hogy külsejük nem olyan feltűnő.
<-- trópusi
európai>
Cerambycidae
Cerambycidae család egy igen karakteres bogárfaj. Mindössze 2500 fajt ismerünk. A nőstény és a hím közt nincs sok eltérés. Általában hím csápja nagyobb, mint a teste. A cincérek teste hosszúkás és kicsit lapított, ám vannak zömök vagy hengeres testalkatú fajok is. Gyors mozgású bogarak. Ha hozzá érünk egy példányhoz akkor cincogó hangot ad ki. Sok faj rikító színekben pompázik. Egyesek változatos mintázatúak, mások egyszerű színezetűek. A nagyon színes fajok teste keserű ízű anyagot tartalmaz. Jól repülnek. A fajok nagy része a trópusokon él. A cincérek között sok a látványosan nagytestű faj. A Titanus Giganteus nevű bogár elérheti a 18 cm-t is, ezzel a világ legnagyobb bogara.
[ trópusi ] Titanus Giganteus [ európai ]Diófacincér
Cerambyx cerod
Carabidae
Carabidae család: A futrinkafélék más néven futóbogarak ragadózó bogarak alrendjéhez tartoznak. Körülbelül 30 ezer fajt ismerünk közülük. Országunkban 650 faj él. Jellemzőjük, hogy lábuk általában hosszú, vékony [fürge mozgás] és hatalmas rágóik. A fejük igen nagy, ám vékonyabb, mint a tor. Legtöbbjük röpképtelen. Színük általában a környezetükhöz hasonló, de elő fordulnak élénk színezetű fajok is. Alakjuk igen változatos. A legtöbb faj szárnyfedője hátul lekerekített. A potrohot teljesen lefedik a kitinszárnyak. Felülete leginkább rovátkázott, kicsit pontozott, nagyon kevésszer simák.
Bőrfutrinka [európai] Aranyos bábrabló
[európai]
Lucanidae
Lucanidae család : Az egyik legnagyobb testű és legérdekesebb bogár család. Egyes fajaik elérhetik a 11 cm is. Legtöbb faj átlagos mérete 5-7 cm közt mozog. Fő jellemzőjük, hogy a két nem között nagy az el térés külsőleg. A legtöbb faj hímje megnyúlt rágót azaz nagy szarvat visel amit a párzásért vívott harcban használ. A nőstények kis szarvat hordanak. A hím feje és előtora igen nagy. Étrendjük többnyire növényi nedvekből áll. Csápjuk tőíze hosszú, bunkója egy fésűre emlékeztet, ugyanis lemezei külön-külön állnak egymástól: ez az a tulajdonság, amely alapján a szarvasbogarakat elválasztja a rokon fajoktól. Kitinszárnyaik teljesen lefedik a potrohát. A család nagy részének szárnyfedele barnásfekete, legfejebb kis sárgával ékesítve, de vannak olyan fajok amelyek fémes, csillogó zöld vagy lilásak, kékesek. Például az Ausztráliában élő szivárvány szarvasbogár [Phalacrognathus muelleri].
Phalacrognathus muelleri [hím]
Nagy szarvasbogár, hazai faj
[ két hím harcol a nőstényért, a gének tovább adása miatt ]
Lucanus cervus
Centoniiae
Mecynorrhina polylphemus confulens
Kinézet, nagyság:
Teste 3,5-70mm hosszú. Hím feltűnően különbőzik a nősténytől.
A hímnek a fején három szarv díszeleg. Ebből a legfeltűnőbb a középső, amely mindegyik közt a legnagyobb [ha nagyobb egyedről beszélünk] és egy kisebb V-alakú vájatban végződik. A feje alulról feketés-vöröses. Gyakorlatilag az egész teste kis kitinszőrökkel van borítva, néhány helyen nagyobb szőrök is vannak rajta. Ezért is hívják bársonyhátú rózsabogárnak. Ha hozzá érünk érezzük ezt a tulajdonságát. Az előhátán [a torja tetején] két vékonyabb és egy kétszer olyan vastagabb zöld csík található, ezeket vajszínű sávok választják el egymástól [a nőstény mintázata ugyan ilyen]. A lába kinézete csak erre a virágbogár családra vall [Mecynorrhina-ra]. A lábszár tövénél egy fél kör alakú hiány található. Potrohája zöld színű, de néhány vajszínű folt is található rajta leginkább a kitinszárnyak választékánál és szélén [akár csak a nősténynél]. Utómelle és potrohája alulról fénylő zöld színű.
A nőstény nem visel szarvakat, és nincs bársonyszerű érintése, egy átlagos virágbogárra hasonlít . Abban különbözik a hímtől, hogy vastagabbak a lábai és zömökebb a test felépítése [ez jellemzi a Mecynorrhina nőstényeket ]. A fején egy fehéresebb folt található. Úgy ahogy a hímnek, a nősténynek is 3 csáplemeze van. Testén néhány helyen nagyobb kitinszőrök is láthatók. Alulról, felülről fénylő zöldszínű.
A hím és a nőstény képes repülni [igen zajosan].
Élőhelyük:
Nyugat- Afrika: Kongó, Kamerun, Ungada
Életciklusa:
Egy generáció 10-12 hónap. A bogarak reggel aktívak, ilyenkor sütkéreznek, repülnek és táplálkoznak egyaránt. Étrendjük gyümölcsökből áll. Általában mikor táplálkoznak csoportosan sor kerül a párzásra. A párosodás után a hím nem sokkal elpusztul, ám nőstény tovább él. Nem sokkal később lerakja a petéit egy lebomló rönkbe vagy humuszos földbe. A kis lárvák föld alatt humusz darabokkal, majd korhadó fa darabokkal táplálkoznak egészen L1-L3 korukig 5-7 hónapig. A 7. hónap végén bábkamrát építenek maguknak a földben és abban bebábozódnak. Az első hónap elteltével kikelnek a bábokból a fiatal bogarak, de ilyenkor még lágy a testük. Egy héttel később megkeményednek és képesek áttörni a kamra falát. Ez után fölásnak a felszínre és megkezdik imágó életciklusukat.
Dynastidae család
Oryctes nasicorns
Egyes fajok tenyésztése
Ezek közül, amelyeket hobbiból tenyészteni szoktak, azok valamiben különösek, nagyok vagy szépek. A legkedveltebb a Dynastinae család, majd a Lucanidae végül Cetoniinae, de szoktak még a Euchiridae családból is néhány fajt tenyészteni.
Ahhoz, hogy mi is tenyészünk valamilyen fajt meg kel győződnünk arról, hogy minden kellék és tárgy a rendelkezésünkre áll. Ugyanis mindegyik fajnak külön életkörülményt kell biztosítani.
Ha be kéne osztani, hogy hol helyezkednek el egy korhadó tönk környékén a bogarak lárvái, ezt kapnánk : [ A rönkben a szarvasbogár félék ]
[ A rönk és a humusz találkozásánál az orrszarvúbogár félék és a nagyobb virágbogárfélék ]
[ A humuszban pedig a kis [ 6-25 mm-es] virágbogár félék ]
Ezeknek a tényeknek megfelelően kell tartani a bogárlárvákat.
Üdvözlettel,
Levente