HTML

2014.01.26. 20:15 Levente_

Kedves Olvasóm

A bogarakra mindig úgy gondolnak, mint valami undorító dologra, pedig aranyos, csodálatos életvidám  lények.

Számtalan fajt ismerünk közülük, de még mindig vannak köztük ismeretlen fajok.

Különféle családokra oszthatjk őket : Díszbogár félékre [Buprestidae], Futrinka félékre [Carabidae], Cincér félékre [Cerambycidae], Minden evő bogarak [Trictenotomidae], Szarvasbogár félékre [Lucanidae], Ganéjtúró félékre [Scarabaeidae], Virágbogár félékre [Cetoniinae],   Orrszarvúbogár félékre [Dynastinae],   Ormányosbogár félék [Curculionidae], Rutelidae,  Euchiridae stb. .

A legismeretbb fajok: 

                                                       Buprestidae

Buprestidae családra az a jellemző, hogy a testük közepes vagy nagy és hosszúkás. A fej és a tor meglepően kicsi a  potrohhoz képest. Általában valamilyen élénk színben pompáznak, amelynek fémesen fénylik  [pl. zöld, barna, kék]. Jól repülnek, bár eléggé zajosan. A fajok jelentős része a trópusokon él . Magyarországon mintegy 120 faja él. A trópusi és az európai példányok közt az a különbség, hogy külsejük nem olyan feltűnő.  



tka070230s_b2.jpg<-- trópusi  Chalcophora-mariana.jpg              
                 

                                európai>

 

                                                                                     

                 

                                                                                                                                    

 

                                                                  Cerambycidae

Cerambycidae család egy igen karakteres bogárfaj. Mindössze 2500 fajt ismerünk. A nőstény és a hím közt nincs sok eltérés. Általában hím csápja nagyobb, mint a teste. A cincérek teste hosszúkás és kicsit lapított, ám vannak zömök vagy hengeres testalkatú fajok is. Gyors mozgású bogarak. Ha hozzá érünk egy példányhoz akkor cincogó hangot ad ki. Sok faj rikító színekben pompázik. Egyesek változatos mintázatúak, mások egyszerű színezetűek. A nagyon színes fajok teste keserű ízű anyagot tartalmaz. Jól repülnek. A fajok nagy része a trópusokon él. A cincérek között sok a látványosan nagytestű faj. A Titanus Giganteus nevű bogár elérheti a 18 cm-t is, ezzel a világ legnagyobb bogara.

 coleopters_5.jpg0682874001295421065.jpg

 

 

            

                                                                                                 [ trópusi ]  Titanus Giganteus                                        [ európai ]Diófacincér    

 

 Cerambyx cerod

 

                                                              Carabidae

Carabidae család: A futrinkafélék más néven futóbogarak ragadózó bogarak alrendjéhez tartoznak. Körülbelül 30 ezer fajt ismerünk közülük. Országunkban 650 faj él. Jellemzőjük, hogy lábuk általában hosszú, vékony [fürge mozgás] és hatalmas rágóik. A fejük igen nagy, ám vékonyabb, mint a tor. Legtöbbjük röpképtelen. Színük általában a környezetükhöz hasonló, de elő fordulnak élénk színezetű fajok is.  Alakjuk igen változatos. A legtöbb faj szárnyfedője hátul lekerekített. A potrohot teljesen lefedik a kitinszárnyak. Felülete leginkább rovátkázott, kicsit pontozott, nagyon kevésszer  simák.

6485.jpg

Carabus_coriaceus_04_06-09-2012.jpg 

 

 

 

 

 

                            Bőrfutrinka [európai]                                                                                                                              Aranyos bábrabló

                                                                                                                   [európai]

                                                                                                                                                                                                                           

                                                                Lucanidae

Lucanidae család :  Az egyik legnagyobb testű és legérdekesebb bogár család. Egyes fajaik elérhetik a 11 cm is. Legtöbb faj átlagos  mérete 5-7 cm  közt mozog. Fő jellemzőjük, hogy a két nem között nagy az el térés külsőleg. A legtöbb faj hímje megnyúlt rágót azaz nagy szarvat visel amit a párzásért vívott harcban használ. A nőstények kis szarvat hordanak. A hím feje és előtora igen nagy.  Étrendjük többnyire növényi nedvekből áll. Csápjuk tőíze hosszú, bunkója egy fésűre emlékeztet, ugyanis lemezei külön-külön állnak egymástól: ez az a tulajdonság, amely alapján a szarvasbogarakat elválasztja a rokon fajoktól. Kitinszárnyaik teljesen lefedik a potrohát. A család nagy részének szárnyfedele barnásfekete, legfejebb kis sárgával ékesítve, de vannak olyan fajok amelyek fémes, csillogó zöld  vagy lilásak, kékesek. Például az Ausztráliában élő szivárvány szarvasbogár [Phalacrognathus muelleri].

 Lucanus cervus-5.jpgtumblr_mfqjndZBs51r28t8qo1_1280.jpg

 

 

 

 

               

  Phalacrognathus muelleri [hím]

                                                                                                                                                                                                                                                             

                                                                                           Nagy szarvasbogár, hazai faj

                                                                [ két hím harcol a   nőstényért, a gének tovább                                                                                                             adása miatt  ]                                                                                                                                          

Lucanus cervus  

 

 Centoniiae                                                                                                     

images2c1gwiyf.jpgimagesq83ij704.jpgimagesgktdnnij.jpg                                                                                                    

Mecynorrhina polylphemus confulens                                                                                                        

Kinézet, nagyság:

Teste 3,5-70mm hosszú. Hím feltűnően különbőzik a nősténytől.   

A hímnek a fején három szarv díszeleg.  Ebből a legfeltűnőbb a középső, amely mindegyik közt a legnagyobb [ha nagyobb egyedről beszélünk] és egy kisebb V-alakú vájatban végződik. A feje alulról feketés-vöröses.  Gyakorlatilag az egész teste kis kitinszőrökkel van borítva, néhány helyen nagyobb szőrök is vannak rajta. Ezért is hívják bársonyhátú rózsabogárnak. Ha hozzá  érünk érezzük ezt a tulajdonságát. Az előhátán [a torja tetején] két vékonyabb és egy kétszer olyan vastagabb zöld csík található, ezeket vajszínű sávok választják el egymástól [a nőstény mintázata ugyan ilyen].  A lába kinézete csak erre a virágbogár családra vall [Mecynorrhina-ra]. A lábszár tövénél egy fél kör alakú hiány található. Potrohája zöld színű, de néhány vajszínű folt is található rajta leginkább a kitinszárnyak választékánál és szélén [akár csak a nősténynél]. Utómelle és potrohája alulról fénylő zöld színű.

A  nőstény nem visel szarvakat,  és nincs bársonyszerű érintése,  egy átlagos virágbogárra hasonlít . Abban különbözik a hímtől, hogy  vastagabbak a lábai és zömökebb a test felépítése [ez jellemzi a Mecynorrhina  nőstényeket ]. A fején egy fehéresebb folt  található.   Úgy ahogy a hímnek, a nősténynek is 3 csáplemeze van. Testén néhány helyen nagyobb  kitinszőrök is láthatók. Alulról, felülről fénylő zöldszínű.

A hím és a nőstény képes repülni [igen zajosan].                                                                                                                                   

Élőhelyük:

    Nyugat- Afrika: Kongó, Kamerun, Ungada

Életciklusa:

Egy generáció 10-12 hónap. A bogarak reggel aktívak, ilyenkor sütkéreznek, repülnek és táplálkoznak egyaránt. Étrendjük gyümölcsökből áll. Általában mikor táplálkoznak csoportosan sor kerül a párzásra. A párosodás után a hím nem sokkal elpusztul, ám nőstény tovább él. Nem sokkal később lerakja a petéit egy lebomló rönkbe vagy humuszos földbe. A kis lárvák föld alatt  humusz darabokkal, majd korhadó fa darabokkal táplálkoznak egészen L1-L3 korukig 5-7 hónapig. A 7. hónap végén bábkamrát építenek maguknak a földben és abban bebábozódnak. Az első hónap elteltével kikelnek a bábokból a fiatal bogarak, de ilyenkor még lágy a testük. Egy héttel később megkeményednek és képesek áttörni a kamra falát. Ez után fölásnak a felszínre és megkezdik imágó életciklusukat.

 

 Dynastidae család

 Oryctes nasicorns

 

 Egyes fajok tenyésztése

Ezek közül, amelyeket hobbiból tenyészteni szoktak, azok valamiben különösek, nagyok vagy szépek. A legkedveltebb a Dynastinae család, majd a Lucanidae végül Cetoniinae, de szoktak még a Euchiridae családból is néhány fajt tenyészteni. 

 Ahhoz, hogy mi is tenyészünk valamilyen fajt meg kel győződnünk arról, hogy minden kellék és tárgy a rendelkezésünkre áll. Ugyanis mindegyik fajnak külön életkörülményt kell biztosítani.

Ha be kéne osztani, hogy hol helyezkednek el egy korhadó tönk környékén a bogarak lárvái, ezt kapnánk :                                                                                                                                                        [ A rönkben a szarvasbogár félék ]

   [ A rönk és a humusz találkozásánál az orrszarvúbogár félék és a nagyobb virágbogárfélék ]

   [ A humuszban pedig a kis [ 6-25 mm-es] virágbogár félék ]

Ezeknek a tényeknek megfelelően kell tartani a bogárlárvákat. 

Üdvözlettel,

Levente

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://bogarvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr455783919

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása